|
|
|
2014-01-04 09:28:28, szombat
|
| |
| |
Lakatos Pál: Családi összefonódások az "igazságszolgáltatásban"
2007. május 19. 01:02:06 kkbk.blog
Magyarország a civilizált világ fogalmai szerint mérve sem felel meg a jogállamiság követelményének.
Mitől lenne jogállam egy olyan ország, ahol a "rendszerváltozásnak" hazudott tulajdonváltoztatás után az önmagukat rendszerváltónak hazudott politikai tényezők érintetlenül hagyják a jogi felépítmény megcsontosodott struktúráit? Konkrétan arra gondolok, hogy a '89-es "fordulat" után sem személyi állományában, sem szerkezetében nem változott a kádári bűnüldözés, vádképviselet és igazságszolgáltatás. Szépkorú olvasóink maguk is tapasztalhatták, a fiatalabbak pedig történelmi tanulmányaikban ismerhették meg a múlt századi '48-as kommunista fordulat utáni boszorkányüldözést és tisztogatást az igazságszolgáltatás terén.
A polgári rendszer rendőreit, ügyészeit, bíráit és ügyvédeit úgy kitakarították a bűnüldözés és igazságszolgáltatás szerkezetéből, hogy még leszármazottaik sem mehettek az intézmények közelébe, de még a felsőfokú képzésbe sem kerülhettek be. Ehhez képest, miután Szűrös Mátyás ősbolsevik kövület kikiáltotta a Harmadik Köztársaságot 1989-ben, a kádárizmushoz kötődő politikai nézetei miatt - és egyéb okból sem - egyetlen rendőrt, ügyészt vagy bírót nem távolítottak el székéből.
Az igazságszolgáltatás csúcsán annyi történt csupán, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Szilbereky Jenő, aki egyébként is jó tíz évvel túl volt már a nyugdíjkorhatáron, nyugállományba vonult. A Legfelsőbb Bíróságról ekkor Dr. Kuhnyár László büntető tanácselnök önként távozott, és ügyvéd lett, Dr. Pék Sándor büntető tanácselnök pedig öregségi nyugdíjra jogosultsága miatt lemondott. Az ügyészség vezetésében csupán annyi változott, hogy előrehaladott idült alkoholizmusa miatt eltávolították dr. Szíjjártót és a helyére ültették az ELTE jogi karának volt MSZMP titkárát, Györgyi Kálmánt.
Györgyi Kálmán személye nem jelentett világrengető fordulatot az ügyészség működésében. Nem vitatható, hogy sokoldalúan képzett, tudós ember került az ügyészség élére, magánélete és hivatali tevékenységének néhány mozzanata azonban ellentmondásossá tette személyét. Dr. Györgyi Kálmán egyetemi oktatóként feleségül vette tanítványát, dr. Kardos Évát, aki ügyvéd lett. A jogi hivatás művelői körében számos esetben felvetődött, dr. Kardos Éva ügyvédi praxisát, különösen az általa elvállalt büntető ügyek sikerességét mennyire befolyásolta az a körülmény, hogy férje maga a legfőbb ügyész.
Györgyi Kálmán szakmai tevékenységével kapcsolatban különösen a debreceni főügyész esete váltott ki nemtetszést. Mint emlékezetes, menesztette dr. Szeszák Gyula debreceni főügyészt, amiért az vizsgálatot folytatott az olajpancsolás gyanújába keveredett debreceni főkapitány ellen. Hogy mennyire nem volt változás az igazságszolgáltatás terén, jól példázza az az eset, hogy egészen a fordulat hajnaláig ítélkezett a Legfelsőbb Bíróságon az a Dr. Vágó Tibor tanácselnök, aki az ötvenhatos mártírt, a kiskorúként halálra ítélt Mansfeld Pétert a bitófára küldte. Dr. Vágó Tibor lánya a '90-es években is ügyvédként praktizált mindaddig, amíg lakás panama ügye miatt rendőrségi eljárás indult ellene.
Az igazságszolgáltatás három területén, az ügyészség, a bíróság és az ügyvédség szakmai ágában változatlan a régi kádárista uram-bátyám kapcsolatrendszer továbbélése. Az igazságszolgáltatás adminisztratív vezetésére létrehozták az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, amelynek elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, tagjai között pedig megyei bírósági vezetők mellett megtalálható a mindenkori legfőbb ügyész, valamint az országos ügyvédi kamara elnöke. Érti valaki ezt a logikát? Három egymástól elkülönült és az alkotmány szerint egymás kontrolljára hivatott szervezet, a csúcsán, vezetői révén eggyé olvad.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács értekezletein együtt kavargatja az ingyen kávét a bíró, az ügyész és az ügyvéd, ezzel mintegy beteljesítve a hatalommegosztás elvének arculcsapását. Található olyan konkrét ügy, amelynek dokumentumai alapján nyomon követhető, a bírói testület által nem kívánatosnak tartott ügyvédet, hogyan zárta ki tagjai közül az ügyvédi kamara és további szakmai életét hogyan próbálta ellehetetleníteni az ügyészség. Emeljük ki legelébb magát a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vezetőjét, dr. Lomnici Zoltánt, akinek közeli hozzátartozója az a dr. Lomnici Katalin ügyvéd, aki ellen ingatlan adásvételi szerződésben való mulasztása miatt az ügyfelek az ügyvédi kamaránál fegyelmi eljárást kezdeményeztek. Naná, hogy az ügyvédi kamara az ügyfél kérelmét elutasította.
De nézzük meg a legfőbb ügyész, dr. Polt Péter családi kapcsolódásait. A maszopos és szadeszes képviselők által a parlamentben már tucatnyit meghaladó alkalommal leszavazott dr. Polt Péter legfőbb ügyész édesapja az a dr. Polt Miklós, aki a Kádár-rezsim Legfőbb Ügyészségében a bírósági főosztály örökös vezetője volt, és mint ilyen a halálbüntetés eltörléséig nyilván maga is többször tett indítványt halálbüntetés kiszabására. Birtokunkban van az az irat, amelyben a Legfőbb Ügyészség elismerte, a vérügyész, egészen két évvel ezelőttig, még nyugdíjasként bejárt a Legfőbb Ügyészség könyvtárát rendezgetni. Tiszta családi vállalkozás! Azért érthetetlen az a maszopos és szadaszes magatartás, amivel dr. Polt Péter parlamenti megnyilvánulásait rendre leszavazzák, mert a legfőbb ügyész maga is egy-gyökerű velük. Ezt leginkább az domborítja ki, hogy éppen a maszopos közpénzügyi államtitkár, Keller László által tett és elhíresült agancsos feljelentés alapján szerzett tudomást a közvé lemény arról, hogy dr. Polt Péter legfőbb ügyész együtt vadászgat dr. Bártfai Jánossal.
Ahogy emlékszünk még a régi szép gulyás-kommunizmusra, a közös vadászgatás tipikusan bolsevik magatartásforma, amit jellemzően az tesz aktuálissá, hogy a minap a maszop befolyás alatt lévő média vezetőhírként számolt be arról, amikor egy nógrádi vadásztársaságban a szocialista képviselőt saját fivére lőtte agyon, egy rosszul célzott lövéssel. Mint emlékezetes, Keller panaszt tett amiatt, hogy dr. Polt Péter legfőbb ügyész a vagyonnyilatkozatában nem szerepeltette vadásztrófeáit. Dr. Bártfai János ősbolsevik mivoltát igazolja az a körülmény, hogy a késői Kádár-korszaktól kezdődően egészen az utóbbi évekig hol az Igazaságügyi Minisztériumban, hol a Miniszterelnöki Hivatalban töltött be nagyon magas beosztást, és mint ilyen, neve természetesen megtalálható a Postabank VIP listán is.
Polt Péter 1993-ban belépett a Fideszbe. Az 1994-es országgyűlési választáson a párt képviselőjelöltje volt, de mandátumot nem szerzett.
1995-ben megválasztották az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesévé (az ombudsman akkor Gönczöl Katalin volt). Ekkor kilépett a Fideszből. 2000-ben az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, Györgyi Kálmán utódjaként.
Mandátuma 2006-ban járt le (utódja Kovács Tamás lett), majd a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került. 2010-ben Schmitt Pál köztársasági elnök Poltot jelölte legfőbb ügyésznek, akit a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz- és KDNP-frakciók megválasztották az új választási szabályok szerint immár kilenc évre. 2011-ben Polt Pétert választották meg az uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökének Rómában
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész személyére még egy gondolat erejéig érdemes visszatérni. Szinte már magától értetődőnek tűnik a bírósági szervezettel való családi kapcsolata. Házastársa, dr. Rutkai Éva a Fővárosi Ítélőtábla bírája. Az előbb említett Postabank VIP listán más érdekes neveket is felfedezhet az óvatlan szemlélődő. Többek között olvasható annak a dr. Bárd Károlynak a neve, aki a "rendszerváltozás" után több kormányt is kiszolgált, igazságügyi helyettes államtitkárként. Az államtitkár dr. Bárd Károly édesapja az a dr. Bárd Károly, aki jelenleg ügyvédként praktizál és aki az ötvenes években ÁVH-s verő ember volt. Utóbbi tényről bárki meggyőződhet a Terror Házában látható kiállításon. Az idősebb dr. Bárd bizonyára nem véletlenül éppen azzal a doktortársával nyitott közös ügyvédi irodát, aki szintén ÁVH-s múltjával alapozta meg "hírnevét", s akire kegyetlenkedései miatt a köznyelv a "körmös" jelzőt akasztotta. Igen, "körmös" Bauer Miklós és Bárd Károly Eörsi - szint én a parlamentből ismert a név - ügyvédi irodájában találkoztak, s dolgoztak együtt évtizedeken keresztül.
Az Antall-kormány idején valaki felvetette, talán az ügyvédi kamara etikai vizsgálatot rendelhetne el, maradhat-e a két nem éppen patyolat tiszta múltú doktor úr az ügyvédi kamara tagja. A Budapesti Ügyvédi Kamara azonban 33:0 arányban elvetette e javaslatot. Az erkölcsi feddhetetlenség kérdését itt is kettős mércével mérték, elegendő ha csupán Kiszely Gábor ÁVH-ról íródott dokumentumait fellapozzák ehhez: itt az olvasható, hogy a Budapesti Ügyvédi kamara (Bárándy Péter igazságügy-miniszter és Bánáti János irányították) cseppet sem találta kivetnivalónak, hogy Riesz István volt igazságügy miniszter agyonveretésében személyesen közreműködött a két általuk makulátlan erkölcsű ügyvéd. A családi összefonódások itt még nem értek véget. A helyettes államtitkár és Postabank VIP listás dr. Bárd Károly házastársa Dr. Frech Ágnes büntető bíró, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője. Úgy látszik a demokratikus jogállamiság legfőbb letéteményeseként tetszelgő dr. Lomnici Z oltán legfelsőbb bírósági elnököt soha nem zavarta az a körülmény, hogy a vezetése alatt működő, az alkotmányos szabályozás szerint jogvédelemre hivatott szervezet egyik vezetője egy olyan személy, aki közeli hozzátartozója annak az ÁVH-s pribéknek, aki két lábbal tiporta az alapvető emberi jogokat és aki puszta kézzel verte agyon dr. Riesz István egykori igazságügy-minisztert. A postabanki VIP listán olvasható még dr. Huba Olívia fővárosi bírósági bíró neve, akinek adóstársa egy magas rangú BRFK-s tiszt.
A családi összefonódások az igazságszolgáltatásban végeláthatatlan láncolatot alkotnak.
A Fővárosi Bíróság egyik bírája, dr. Almásy Mária, a "rendszerváltozás" előtt a Kispesti Bíróság MSZMP alapszervi titkára volt. Házastársa dr. Kandikó Gyula a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője. A Fejér Megyei főügyész-helyettes, Várhomokyné dr. Rab Noémi. Férje dr. Várhomoky, móri ügyvéd. Mór említése senkit ne tévesszen meg, és ne késztessen Várhomoky ügyvéd úr nevével kapcsolatban téves gondolattársításokra. Soha nem merült fel annak halvány gyanúja sem, hogy a megyei főügyész-helyettes férjének, Várhomoky ügyvéd úrnak bármi köze lenne a "móri vérengzés" néven elhíresült bűncselekményhez. Veszprém megyében a megyei bíróság elnöke, dr. Horváth György, aki Antall József MDF-es miniszterelnökről elnevezett emlékplakettet adományozott az előző köztársasági elnök Mádl Ferencnek. Dr. Horváth György Veszprém Megyei Bírósági elnök, a volt MDF-es belügyminiszter, jelenlegi országgyűlési képviselő, ügyvédként praktizáló dr. Horváth Balázs testvére. Ugyanebben a megyébe n a megbízott megyei rendőr-főkapitány dr. Horváth Imre. Ehhez nem érdemes kommentárt fűzni.
A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnöke dr. Lomnici Zoltán szakmai tevékenysége számos kritikát váltott már ki a jog hivatás művelői körében. Nem telik el hét, hogy az elektronikus médiában ne jelenne meg dr. Lomnici Zoltántól olyan közlemény, amelyben a bíróságok működésének eredményességét és hatékonyságát méltatná. Állításait az esetek többségében bőséges statisztikai adattal támasztja alá. Valami hiba lehet azonban a perek gyors és hatékony befejezésére vonatkozó bírósági statisztikai adatfeldolgozásban. Dr. Lomnici a perek elhúzódásával kapcsolatos megnyilatkozásainak legerősebb kritikáját jelentette az a közelmúltban megjelent közlemény, amely szerint az összes parlamenti frakció támogatja azt a törvénytervezetet, amelynek elfogadásával rövidebbek lehetnek a bírósági perek. A közlemény szerint, ha elfogadja az országgyűlés a beterjesztésre kerülő törvénymódosítást, akkor a polgári perben az érintett al- vagy felperes kifogással élhet, ha indokolatlanul elhúzódónak tar tja az eljárást.
Külön kiemelést érdemel, hogy a hivatkozott törvénytervezetet valamennyi politikai képződmény támogatta, tehát egységes a politikai pártok szakérőinek véleménye abban a tekintetben, hogy Magyarországon minden van, csak gyors és hatékony ítélkezés nincs. Feltűnő az is, hogy dr. Lomnici Zoltán legfelsőbb bírósági elnök megnyilatkozásainak túlnyomó részében bíróságon kívüli okokra vezeti vissza a perek maratoni elhúzódását. Hol az ügyvédeket, hol a vádlottakat hibáztatja. Hibás az állampolgár, hogy túl sokat pereskedik és hibás a jogi képviselője, mert megpróbálja ügyfelét képviselni a napi pártpolitikai megfontolások szerinti megrendelésre agyon toldozott-foldozott, politikai kívánalmak szerint módosítgatott törvények útvesztőjében. Lomnici egyik megnyilatkozása szerint a bíráknak olyan eszközöket kell biztosítani, amelyekkel megakadályozható, hogy az ügyvédek időhúzó lépéseket tegyenek a peres eljárásokban. Szerinte a jogbiztonságot sérti a perek indokolatlan elhúzódása és a nem egységes ítélkezési gyakorlat. Lomnici úgy véli, hogy a bíráknak a jelenleginél hatékonyabb eszközöket kell biztosítani arra, hogy megakadályozzák a perelhúzó ügyvédi magatartást.
A perelhúzó magatartás megakadályozására tett törekvés önmagában nem kifogásolható.
Azt azonban nehezen lehet megérteni, miért az ügyvédek hibájául rója fel a perelhúzást, amikor például a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma a gazdasági perekben nemegyszer a kereset bíróságra érkezésétől számított egy év eltelte után tűzi ki az első tárgyalást és nem ritka az az eset sem, hogy az ügyben a bíróság évente csak egy tárgyalást tart.
A bennfentesek állítólag tudni vélik, a Fővárosi Bíróságon annyi a felhalmozott, újonnan érkezett polgári per, hogy vezetői utasítás szerint legalább fél évig nem lehet intézkedni egy új ügyben. A gyakorló perjogászok tömegével tudnak olyan ősrégi ügyekről, amelyek ügyviteli technikával évről évre új bírósági ügyszámot kapnak. Dr. Lomnici Zoltán egy másik megnyilatkozásában érintőlegesen kitért ugyan a bírák kifogásolható tevékenységére is, alapvetően azonban az ügyvédeket és a feleket hibáztatja. Kifejtette, hogy "előtérbe kerülnek a bíráskodás etikai kérdései is, az ügyfelekkel való esetleges fölényes bánásmód és felkészületlenség elkerülésére". Az MTI-nek adott egyik nyilatkozatában új jelenségként jelölte meg, hogy a vádlottak az ügyükben illetékes bírákat perlik be, hogy azután elfogultságra hivatkozva másik bíró, bíróság kijelölését kérjék. Nyilatkozata szerint az elkövetők egy része már nem csupán a jogerősen kiszabott büntetés végrehajtása elől igyekszik kibújni, de a bírákat is beperli az ítélethozatal hátráltatása, vagy az enyhébb büntetés reményében.
Beszámolt arról, hogy jelenleg is van olyan bírósági vezető az országban, aki ellen tucatnyi eljárást indítottak a vádlottak. Lomnici sajátos felfogással ezt azzal magyarázza, hogy a vádlottak így akarják lassítani saját ügyük elbírálását. Az meg sem fordult Lomnici fejében, hogy a beperelt bírák esetében esetleg belső bírósági vizsgálatot rendeljen el, hátha mégsem az állampolgárban van a hiba, hanem abban, hogy az eljáró bíró részéről olyan jogsértést észlelt, amit rendes eljárási kifogással nem lehet orvosolni. Emlékeztetek arra a több, mint 6 éven át folyamatban volt közlekedési büntető ügyre, amelyben a vádlott és védője 3 szakértői véleménnyel igazolta, hogy a bíró koncepciózusan meghamisította a tárgyalási jegyzőkönyveket. Soha nem indítottak belső bírósági vizsgálatot a történtek tisztázására. Mindössze annyi történt, hogy a nyilvánvalóan morálisan alkalmatlan bírót peren kívüli bírósági csoportba helyezték át. A jegyzőkönyv-hamisítást kifogásoló vádlottat és ügyv édjét - sajátos logikával - a bíróság elnöke feljelentette hamis vád miatt. Szerencséjük volt és ügyüket egy kivételesen tisztességes vidéki bíró tárgyalta, aki mindkettőjüket, bűncselekmény hiányában, felmentette.
Lomnici nyilvánvalóan politikai színezetű tevékenységbe bonyolódott, amikor felháborodva sérelmezte, hogy a peres felek egy része a vele szemben törvénysértést megvalósító bírót beperli. Lomnici szerint ez összeegyeztethetetlen az uniós normákkal és joggyakorlattal. Lomnici ilyenkor megfeledkezik saját, illetve az általa vezetett bírósági szervezet korábbi megnyilatkozásairól. Az EU-tagállamok legfelsőbb bírái új testülete alelnökeként, a párizsi székhelyű szervezet alakuló közgyűlésén úgy nyilatkozott, a 2004. május 1-jei csatlakozást követően a hazai bíróságoknak az uniós közösségi jogot is alkalmazniuk kell, amely minden esetben megelőzi a nemzeti jogot. Az idézett kijelentés fényében furcsának tűnik Lomnici azon korábbi megnyilatkozása, miszerint a bírák beperlése idegen az európai joggyakorlattól, mert egy teljesen politikai tartalmú polgári perben a magyar bíróság már kinyilatkoztatta, a hivatalos személy beperlése igenis komform az uniós szabályozással és kiemelten az Emberi Jogok Európai Egyezményével, az úgynevezett Római Egyezménnyel.
A Pintér Sándor felperesnek Pallag László alperes ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 29.P.88.474/2000. szám alatt folyamatban volt perében az ítéletet hozó bírói tanács vezetőjének: dr. Pataky Árpád bírónak, a Fővárosi Bíróság és felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság által is jóváhagyott jogi álláspontjának lényege az volt, miszerint az a hivatalos személy, aki munkakörének vagy megbízatásának jogi kereteit túllépi, ezen magatartásáért saját személyében is felelőssé tehető. A szakmai szabályok túllépése a magánszemélyként beperelt alperesek részéről nyilvánvaló, hiszen megyei bírósági elnöktől, megyei bírósági bírótól és városi bírósági bírótól elvárható a Legfelsőbb Bíróság közzétett - egyébként minden szervezetre kötelező és irányadó - határozatainak ismerete és figyelembe vétele. Az előbb hivatkozott ügyben, a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság az alábbi jogi okfejtést adta: "a Ptk. 75. §-ának (1) bekezdése alapján a személyhez fűződ ő jogok a törvény védelme alatt állanak. E jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani". A Legfelsőbb Bíróság fenti megállapítása nyilvánvalóan vonatkozik a bírósági elnökökre és a bírákra is. A fentieken túlmenően a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra is, hogy a Ptk. 75. §-a összhangban áll az 1976. évi 8. tvr-rel kihirdetett, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. cikkének 3/b. pontjában foglalt azon rendelkezéssel, amely szerint minden olyan személy, akinek jogai vagy szabadságai sérelmet szenvednek, hatékony jogorvoslattal élhet akkor is, ha a jogok megsértését hivatalos minőségben eljáró személyek követték el. Azonosan rendelkezik az 1993. évi XXXI. Törvénnyel kihirdetett, az Emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezmény (Római Egyezmény) 13. cikke is. A Legfelsőbb Bíróság idézett jogértelmezéséből adódóan a polgári jogi felelősség alól a magánszemély alperesek sem mentesülhetnek arra hivatkozással, hogy megyei bírósági elnök ként vagy bíróként eljárva, tehát hivatalos minőségben valósították meg azt a jogsértés-sorozatot, amely alapvető alkotmányos rendelkezéseket sért.
"Az alvilág olyan magas szintre fejlődött, hogy háborút vív a civilizáció ellen. ...a maffia beépül a legális szférába, összefonódik az államhatalmi szervekkel és bevételeit a legális gazdaság, a közpénzek megcsapolásával éri el. A folyamat nagyon magas szintre jutott. Magyarországon ez a fejlődés az olajüzletben érte el csúcspontját. A bűnözői csoportok sok esetben vámtisztek segítségével, rendőri támogatással, minisztériumi engedélyekkel működtek. Államtitkári szinten avatkoztak be halasztott vámfizetéssel kapcsolatos kérdésekbe... Egyes politikusok ennek ellenére azt mondták: eltúlzott az olajügyek körüli hisztéria. Ezen a véleményen volt Boross Péter, volt MDF-es belügyminiszter is. Pedig a taxisblokád után éppen az MDF vezette be a korlátlan liberalizációt az olajkereskedelemben. Néhányan azt remélték, hogy ezzel teremtik meg a privatizációban részt venni képes magyar vásárlóerőt. A túlzásról beszélő politikusok egy szempontot nem vettek figyelembe: az olajszakma iga zi képviselőit és az adócsaló ügyeskedőket hamar kiszorították a pályáról. Ez teremtette meg Magyarországon a következő száz évre a szervezett bűnözés anyagi alapját. A pénz nagysága erkölcsileg szétzilálta és korrumpálta az állami hivatalokat, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás szerveit. Aki a szervezett bűnözéssel egyszer kapcsolatba került, nem szabadulhatott. Ez vonatkozik vasutasokra, vámosokra, rendőrökre, minisztériumi tisztviselőkre, ügyészekre és bírákra egyaránt. Ha valaki nem távozott azonnal a szervezetéből, rajta keresztül az alvilág behatolt az állami szférába, és újabb kapcsolatokat szerzett. A szervezett bűnözés átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon összefonódott a közélettel és az állami szervekkel"
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: rendszerváltozás, ellentmondásossá, bűncselekményhez, magánszemélyként, agyonveretésében, rendszerváltónak, megakadályozható, kinyilatkoztatta, hatalommegosztás, kegyetlenkedései, rendelkezéseket, felülvizsgálati, államtitkárként, joggyakorlattal, privatizációban, leszármazottaik, megakadályozzák, végeláthatatlan, megcsapolásával, tanulmányaikban, nyilatkozatában, belügyminiszter, megnyilatkozása, tevékenységével, magatartásforma, tevékenységének, jegyzőkönyveket, büntetőbírósági, megválasztották, egyezségokmánya, miniszterelnöki, eredményességét, minisztériumban, joggyakorlattól, követelményének, tapasztalhatták, civilizált világ, jogállamiság követelményének, olyan ország, önmagukat rendszerváltónak, jogi felépítmény, kádári bűnüldözés, fiatalabbak pedig, múlt századi, polgári rendszer, intézmények közelébe, felsőfokú képzésbe, kádárizmushoz kötődő, ügyészség vezetésében, helyére ültették, ügyészség működésében, ügyészség élére, Lakatos Pál, Szűrös Mátyás, Harmadik Köztársaságot, Legfelsőbb Bíróság, Szilbereky Jenő, Legfelsőbb Bíróságról, Kuhnyár László, Györgyi Kálmánt, Györgyi Kálmán, Kardos Évát, Kardos Éva, Szeszák Gyula, Legfelsőbb Bíróságon, Vágó Tibor, Mansfeld Pétert, Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, Országos Igazságszolgáltatási Tanács, Lomnici Zoltánt, Lomnici Katalin, Polt Péter, Polt Miklós, Kádár-rezsim Legfőbb Ügyészségében, Legfőbb Ügyészség, Keller László, Bártfai Jánossal, Bártfai János, Igazaságügyi Minisztériumban, Miniszterelnöki Hivatalban, Postabank VIP, Gönczöl Katalin, Kovács Tamás, Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának, Schmitt Pál, Polt Pétert, Rutkai Éva, Fővárosi Ítélőtábla, Bárd Károlynak, Bárd Károly, Terror Házában, Bauer Miklós, Bárd Károly Eörsi, Budapesti Ügyvédi Kamara, Kiszely Gábor ÁVH-ról, Budapesti Ügyvédi, Bárándy Péter, Bánáti János, Riesz István, Frech Ágnes, Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának, Lomnici, Huba Olívia, Fővárosi Bíróság, Almásy Mária, Kispesti Bíróság MSZMP, Kandikó Gyula, Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, Fejér Megyei, Horváth György, Antall József MDF-es, Mádl Ferencnek, Horváth György Veszprém Megyei Bírósági, Horváth Balázs, Horváth Imre, Lomnici Zoltán, Lomnici Zoltántól, Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma, Fővárosi Bíróságon, Emberi Jogok Európai Egyezményével, Római Egyezménnyel, Pintér Sándor, Pallag László, Pesti Központi Kerületi Bíróságon, Pataky Árpád, Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Római Egyezmény, Boross Péter,
|
|
|
|
|
|
|
http://krokotanarur.atw.hu/2013/Kende-Gal.html
|
|
|
|
|
| Őrangyalod, ha vigyáz rád... Paul David Tripp Április 24 Különös! Facebookon kaptam Facebookon kaptam Sokkal bölcsebb a természet, Környezetvédelem Mosolyogtál már ma? Facebookon kaptam Krisztinától Jó éjszakát próbáljuk ki az őszinteséget Bella István: Zsoltár Ha így haladunk... Rögtön puha Mézes Krémes Beney Zsuzsa - Tavasz 802 esztendeje, 1222. április ... Becsüld meg azt amid van,... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam A legnagyobb hiánycikk manapsá... Amit átélünk, Ma a legtöbb civilizált ember ... Bella István: Zsoltár Facebookon kaptam A Föld napja Facebookon kaptam Kamarás Klára : Leszünk-e...? Facebookon kaptam Facebookon kaptam Beney Zsuzsa - Sirató A fák lelke Facebookon kaptam Facebookon kaptam Kamarás Klára : Leszünk-e...? Jékely Zoltán: Szent György-k... Muratáj Mindenünk, amink van, amit sze... Paul David Tripp Április 23 Facebookon kaptam Pillangó Facebookon kaptam Föld napja április 22 Paul David Tripp Április 25 Facebookon kaptam Emlék Facebookon kaptam A boldogság ült a világvégén Facebookon kaptam A Mester kezének érintése próbáljuk ki az őszinteséget próbáljuk ki az őszinteséget Ahogy emelkedik a rezgés... Facebookon kaptam Pillangó Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam Cs Ildikótól Facebookon kaptam Sokkal bölcsebb a természet, Gondolatok az életről és szere... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam A lelki élet nem arról szól, .... Ébredj Jó éjszakát Környezetvédelem Facebookon kaptam Őrangyalod, ha vigyáz rád... Ünnepelj csak Tehetségtelen gyerek nincs. Facebookon kaptam próbáljuk ki az őszinteséget Szép estét kedves látogatóimna... Emlék Föld napja április 22 Ébredj Sokkal bölcsebb a természet, Két tekintet van A Gömb Szép estét kedves látogatóimna... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Föld napja április 22 Facebookon kaptam Az udvariasság alapja: önismer... Facebookon kaptam Bizonyos kulturális szint nélk... képre írva Facebookon kaptam Facebookon kaptam Irgalom és ítélet Zilahy Lajos gondolata Facebookon kaptam A könnyek összegyűjtése Ha így haladunk... A Mester kezének érintése
|
|
|
|
|
|
| civilizált világ, jogállamiság követelményének, olyan ország, önmagukat rendszerváltónak, jogi felépítmény, kádári bűnüldözés, fiatalabbak pedig, múlt századi, polgári rendszer, intézmények közelébe, felsőfokú képzésbe, kádárizmushoz kötődő, ügyészség vezetésében, helyére ültették, ügyészség működésében, ügyészség élére, jogi hivatás, általa elvállalt, legfőbb ügyész, debreceni főügyész, vizsgálatot folytatott, olajpancsolás gyanújába, fordulat hajnaláig, ötvenhatos mártírt, kiskorúként halálra, bitófára küldte, ügyvédség szakmai, régi kádárista, mindenkori legfőbb, országos ügyvédi, alkotmány szerint, ingyen kávét, hatalommegosztás elvének, bírói testület, ügyvédi kamara, ügyvédi kamaránál, ügyfél kérelmét, bírósági főosztály, halálbüntetés eltörléséig, maszopos közpénzügyi, közvé lemény, régi szép, közös vadászgatás, tesz aktuálissá, maszop befolyás, nógrádi vadásztársaságban, szocialista képviselőt, rosszul célzott, késői Kádár-korszaktól, utóbbi évekig, 1994-es országgyűlési, párt képviselőjelöltje, állampolgári jogok, ombudsman akkor, kétharmados többséggel, uniós legfőbb, gondolat erejéig, bírósági szervezettel, előbb említett, óvatlan szemlélődő, ötvenes években, doktortársával nyitott, parlamentből ismert, erkölcsi feddhetetlenség, családi összefonódások, helyettes államtitkár, demokratikus jogállamiság, vezetése alatt, alkotmányos szabályozás, olyan személy, alapvető emberi, magas rangú, megyei bíróság, előző köztársasági, volt MDF-es, megbízott megyei, elektronikus médiában, bíróságok működésének, esetek többségében, perek gyors, perek elhúzódásával, összes parlamenti, bírósági perek, közlemény szerint, beterjesztésre kerülő, polgári perben, hivatkozott törvénytervezetet, politikai pártok, perek maratoni, vádlottakat hibáztatja, jogi képviselője, napi pártpolitikai, bíráknak olyan, ügyvédek időhúzó, peres eljárásokban, jogbiztonságot sérti, perek indokolatlan, jelenleginél hatékonyabb, perelhúzó ügyvédi, perelhúzó magatartás, ügyvédek hibájául, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3816
- e Hét: 18046
- e Hónap: 29157
- e Év: 182653
|
|
|
Offline
